Karcag város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye
Kistérség: Karcagi kistérség
Lakosság: 22 fő
Terület: 368.63 km²
Népsűrűség: 0,06 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 59

Fekvése

A megye keleti részén, a Tiszántúlon található. A Nagykunság központja, a Hortobágyi Nemzeti Parktól délre fekszik. A város keleti és déli határát az egyetlen élővize, a Hortobágy-Berettyó folyó alkotja. A Malomtó a város délnyugati felében, a víztározó az északi részében van.

Megközelíthető

Vonattal a MÁV 100-as számú (Szolnok – Püspökladány – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony) és 103-as számú (Tiszafüred – Kunmadaras – Karcag) vonalain érhető el. A vasútállomás az előbbin Karcagi puszta és Apavára között-, az utóbbin Karcag-Vásártér után található.

A név eredete

Kun eredetű személynévből származik, amelynek jelentése: pusztai vörös róka.

Története

A 13. századtól ezt a területet kunok lakták. A városnév először a 14. században fordul elő, mégpedig Karcag János nevében. A 16. században Kisújszállás (akkoriban Kolbázszállás) helyett átvette a Nagykunságban a vezető szerepet – neve is Karcagújszállás volt a 19. századig. Csak 1745 után kezdődött meg a városiasodás, a szabad parasztok főleg a városkörnyéki tanyákon éltek. Karcag mezőváros volt. A tanyarendszert az 1960-as évek TSz-politikájával teljesen fel akarták számolni.

Kultúra

A református gimnázium több mint 300 éves. Itt tanult pl. Csokonai Vitéz Mihály, Györffy István néprajztudós, az MTA tagja, Németh Gyula nyelvész, az MTA tagja és Gaál László klasszikafilológus, egyetemi tanár.

Látnivalók

A Zádor híd légifotója

Zádor-híd (1809, a hortobágyi Kilenclyukú híd „rokona”)
Református templom (késő barokk, 1789, átépítve a 19. század elején)
Györffy István Nagykun Múzeum (néprajz, az épület az 1830-as évekből)
Gótikus kápolnarom (15. század)
Nagykunsági Tájház
Kántor Sándor Fazekasház
Szélmalom (1858)

Gazdaság

öntözéses rizstermesztés,
élelmiszeripar,
híradástechnika,
üveggyár,
kerámiaipar,
földgázkitermelés.

Karcagon születtek

1724-ben Kovács Mihály ezredes, az amerikai függetlenségi háború hőse.
1884-ben Györffy István († 1939) etnográfus, az MTA tagja.
1890-ben Németh Gyula († 1976) nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1922), majd 1932-től rendes tagja.[[1]]
1937-ben Herskó Ferenc (Avram Hershko) orvos, professzor, kutató, a 2004. évi kémiai Nobel-díj három kitüntetettjének egyike [[2]]
1946-ban Körmendi Lajos († 2005) író, újságíró, publicista, Jászkunság folyóirat főszerkesztője, szellemi organizátora volt Karcagnak, Berekfürdőnek, de az egész Nagykunságnak, Barbaricum-Magyarországnak.[[3]]

Országzászló

1965-ben Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz politikusa.
1979-ben Márkus Judit színésznő.

Karcagon éltek

Testvérvárosok

Bácskossuthfalva (Ómoravica), Szerbia (1994)

Szepsi (Moldava nad Bodvou), Szlovákia (1998)

Krosno Odrzańskie, Lengyelország (2004)

Longueau, Franciaország (2004)

Mérke, Kazahsztán (1999)

Schwarzheide, Németország (2002)

Székelykeresztúr, Románia (1990)

Következő községek

További községek